Rengeteg megrendelő keres meg azzal a kéréssel, hogy neki már van egy kútja, de nem elég a vízhozama, ezért csak rá kellene fúrni egy két métert. Sajnos az esetek nagy százalékában ezen módszerrel a kút vízhozamát nem lehet növelni. Sokszor nem is a kút mélységével van a probléma, hanem a kúton a nem megfelelően kiallakított szűrőzéssel vannak a gondok. Ilyen esetben egy szakszerűen kialakított hasonló mélységű fúrt kút lehet a megoldás, amin a talplezárást és a kavicsolást gondosan elvégezték. Vannak olyan helyzetek, amikor az előbb említett kútfúrási és kivítelezési eljárással sem lehet bő vízhozamú kutat készíteni a talaj vízáteresztű képességéből adódóan. Ebben az esetben valóban megoldást nyújthat egy nagyobb mélységbe írányuló kútfúrási munka, de ez az esetek 99%-ában nem egy két plusz méter, hanem akár 10-20m vagy 50m is lehet. A vízadó rétegeket talán úgy a legjobb elképzelni, mint egy szivacsot. Porózus szerkezetéből adódóan könnyen átengedi a vizet, az ilyen rétegek a homokos sóderes talajok. Budapest pesti kerületeiben például: Pesterzsébet, Kispest, Újpest, Újpalota, Rákospalota, Zugló, Rákosszentmihály tizenöt méteren belül az esetek nagy százalékában találni első vízadó rétegek(homokos sóderes talaj szerkezet), amiből kertünk öntözését bő vízzel megoldhatjuk. A maradék pár százalékban ezen területeken kimarad az első vízadó réteg, ezért a vízzáró agyag réteget át kell fúrni, ha öntözni szeretnénk kertünket. Ezen vízzáró réteget átlagosan 30m környékén válltja egy újabb vízadó homokréteg, ami a kellő vízellátást szolgáltathatja. Az előbb felvázolt példa is szemlélteti, hogy nem egy két méter plusz fúrásról van szó, hanem jóval többről.